2016. október 23., vasárnap

EZÜSTLAKODALOM

MU Színház produkciója
2016. november 21. hétfő, 19.00 | színházterem | 50 perc

A MU Színház hatvan év feletti civilek által létrehozott közösségi színházi előadása a kultúra témájából kiindulva az emberi kapcsolatok, az együttélés és a házasság témáit járja körül. Kerettörténetét egy ezüstlakodalom adja, ahol összegyűlnek a házaspárt ünneplő barátok és rokonok, felszínre kerülnek régi sérelmek, az első szerelem története, a párkapcsolatok szövevényes világa.

A MU Színház a kirekesztés témáját középpontba helyező, három civil közösséggel megvalósított Roseto – projektjének folytatásaként indította el 2015. június elsejével MU, a kultúra szigete című programját. A projekt során színházunk nevét is adó, a kultúra bölcsőjeként emlegetett mitológiai földrész kapcsán kutattuk, mit is jelent az a szó, hogy kultúra? Képesek vagyunk-e közösségben, egymással együtt élni?
A válaszadásban előző programunk szépkorú XI. kerületi lakosaiból álló csoportjához ezúttal három vidéki település − Inárcs, Celldömölk és Tiszalúc − 60 év feletti lakosai is csatlakoztak. A budapesti csoport résztvevői munkájuk eredményét Ezüstlakodalom címen közösségi színházi előadás formájában mutatják be az érdeklődőknek.
Az Ezüstlakodalom mozaikos jelenetekből, monológokból és táncbetétekből állította össze Sereglei András rendező, a KÁVA Kulturális Műhely színész-drámatanára. A produkció szövegkönyvét Róbert Júlia dramaturg a résztvevők írásaiból és a foglalkozásokon létrejött improvizációk felhasználásával írta. Az előadás egy pontján a nézők lehetőséget kapnak, hogy az ő gondolataik és tapasztalataik is az előadás részévé váljanak.

Rendező, foglalkozásvezető: Sereglei András
Dramaturg: Róbert Júlia
Rendezőasszisztens: Somorjai Márton
Produkciós vezető: Erős Balázs
Produkciós asszisztens: Sztripszky Hanna

Résztvevő-alkotók: Fullár Gyula, Gárdos Mari, Horváth László, Horváth Lászlóné, Jenes Eszter, Kabai Erzsébet, Kaposvári Mari, Kiss Károly, Kovács Zoltánné, Ladányi Zsóka, Radvánszki Katalin, Still Tamásné, Terék Kati, Vaszilievits-S. Györgyné, Velancsics Gabriella

Támogatók: EGT és Norvég Civil Támogatási Alap /www.norvegcivilalap.hu/, EEA Grants, Norway Grants, Ökotárs Alapítvány, Autonómia Alapítvány, DemNet, Kárpátok Alapítvány

TOJÁSHÉJ

Lander Patrick (P): Tojáshéj
2015. november 21. szombat, 19h | Színházterem


„Ez nem egy szerelem története.”
Az előadás mottója René Magritte híres, pipát ábrázoló képére utal, amelyre a festő ráírta: „Ez nem egy pipa”. Amennyire ez a festmény maga ellentmond a címnek, ugyanannyira ellentmond a portugál duó előadásában látható kapcsolat ennek a rövid leírásnak. A néző döntheti el, mit lát a színpadon és azt miként értelmezi. Ez az ellentmondás, ez a feszültség határozza meg magát a produkciót, amelynek első részében két bekötött szemű férfi végez precíz, ritmikus, szinte zenei mozdulatokat. A testek hangja egyfajta metronómként működik. A koreográfia szabja meg a zeneiséget, a csendet, az idő érzetét, a darab dramaturgiáját. Érintések és provokáció, a területek kijelölése, adok-kapok. A cél az, hogy visszaszerezd azt, ami egykor a tiéd volt.
Az előadás végén a közönség néhány tagja is bekapcsolódik a produkcióba, akik a két táncossal előzetesen egy workshopon vettek részt. A lírai befejezés lokális közösségi élménnyé is teszi a produkciót.
A Tojáshéjat, amit a THEALTER fesztiválon láthatott először Magyarországon a közönség, tavaly beválogatták a legizgalmasabb, friss európai táncelőadásokat felvonultató Aerowaves Spring Forward fesztivál programjába.

Az előadást 16 éven felüli nézőinknek ajánljuk.

Koncepció: Lander Patrick
Alkotók-előadók: Jonas Lopes, Lander Patrick
Fény: Lander Patrick, Rui Daniel
Technikai vezető: Rui Daniel
Produkciós menedzsment: Tânia M. Guerreiro (Produções Independentes)



A budapesti előadás létrejöttének támogatója: Open Latitudes 3 – Az Európai Unió Kultúra Programja, SÍN Kulturális Központ

CMMN SNS PRJCT

SCHICK / KALAUZ (CH/DK): CMMN SNS PRJCT
(Angol nyelvű előadás)
2015. november 20. péntek, 19h | Színházterem

Habár a CMMN SNS PRJCT-et nyolc különböző előadó-páros már több mint 90 alkalommal játszotta világszerte 7 különböző nyelven, számos akadémiai munka és konferencia tárgyául is szolgált, aktualitásából cseppet sem veszített. Épp ellenkezőleg. A mindennapi élet olyan szabályokon alapszik, amelyeket titokban hozunk meg, olyan kritériumok alapján, amelyeknek általában nem is vagyunk tudatában. Vagy amelyeket úgy kanyarítunk, hogy megfeleljenek nekünk. Üdvözlünk a CMMN SNS PRJCT-ben!

Minden kimondatlan szabály, ami alapján egymáshoz viszonyulunk; minden kritérium, ami alapján cselekszünk, gondolkodunk és döntéseket hozunk; minden szokás és konvenció, amely befolyásolja a tetteinket; minden olyan dolog, amit „normálisnak” tekintünk, és amire azt mondjuk, „persze”; és minden, amit nem kérdőjelezünk meg. Üdvözlünk a „józan ész” világában!
A CMMN SNS PRJCT a közösségi kapcsolatokkal foglalkozik, és a hézagokkal, amelyek a gazdasági profit logikáján túli működésben keletkeznek.
A CMMN SNS PRJCT olyan új kereskedelmi lehetőségeket és üzleti formákat javasol a színházi kontextuson belül, amelyek a fikció határait súrolják. Páratlan élmények a bizalmas és a szokatlan metszéspontjában. Így válik a színház a szabad kereskedelem és a kalandok arénájává, egy olyan térré, amely a voyeurizmus és a részvétel között húzódik – a tökéletlenség ódájává.


Ha színházi előadásnak hívod, megerősíted. Ha nem hívod színházi előadásnak, tagadod. Túl a megerősítésen és a tagadáson, minek neveznéd?

Koncepció: Martin Schick és Laura Kalauz
Előadók: Siri Facchini Haff and Frej Stenholt Mortensen / Cantabile 2 (DK) – koprodukció
Művészeti tanácsadó: Marcus Dross, Marina Belobrovaja and Dan Perjovschi
Jogi tanácsadó: Ignacio Meroni
Koprodukciós partnerek: Nada Especial Tanz, Freischwimmer Festival, Theaterhaus Gessnerallee Zürich
Támogatók: SSA (Schweizerische Autorengesellschaft), Stanley Thomas Johnson Stiftung, Förderpreis der Zürcher Kanton­albank 2009, Fachstelle Kultur Kanton Zürich, Georges und Jenny Bloch – Stiftung und Ernst Göhner Stiftung


A budapesti előadás létrejöttének támogatója: Open Latitudes 3 – Az Európai Unió Kultúra Programja, SÍN Kulturális Központ

Martin Schick koreográfus-előadó munkáinak központjában a kultúrpolitika és a gazdaság paradoxonjai állnak. Legutóbbi munkái (Not my Piece, Halfbreadtechnique, Holiday on Stage) jelentős nemzetközi sikereket értek el. A CMMN SNS PRJCT-et 2011-ben hozta létre az argentin Laura Kalauzzal. A darab koppenhágai előadásán, 2012-ben Nullo Faccini producer megvásárolta a jogokat, és Siri Facchini Haff-t and Frej Stenholt Mortensent kérte fel néhány előadás megtartására Dániában. Ez az előadópáros játszik most Budapesten.


A fotóhoz: CMMN SNS PRJCT in Finland © Jorneberg 2012

TONIGHT, LIGHTS OUT!

Tonight, lights out!
David Weber-Krebs
(Angol nyelvű előadás)
2015. november 19. csütörtök, 19h | Színházterem

“Ma este, pontban 8 óra és 8 óra 5 perc között oltsák le a lámpákat!” – írta a Bild Zeitung című német bulvárlap 2007. december 8-án, ezzel buzdítva olvasóit, hogy így mutassák meg, mennyire szívükön viselik a globális klímaváltozás ügyét. A lámpaoltás szimbolikus gesztusa azt a célt volt hivatott szolgálni, hogy felhívja az egyes emberek szerepére a figyelmet a globális közösségen belül. David Weber-Krebst nem az esemény gyakorlati dimenziói érdeklik, hanem az adott pillanat minőségére kérdez rá. Mit csináltak az emberek ebben az öt percnyi sötétségben? Lehetséges-e egy spontán közös happeninget előre-hangszerelni? Színpadra lehet-e állítani egy pillanatot, amelyben a közösség egy valóságos – jóllehet pillanatnyi – változást idéz elő? Vagy ha nem adatik meg a változás ott és akkor, talán később még megtörténhet?
Egy villanykörtékből álló installáció a színpadon: minden néző kap egy saját villanykörtét. A villanykörte „tulajdonosa” dönt, mikor kapcsolja fel vagy le, apró mozdulatok megtételével. A fény és a sötétség metaforája – szó szerint – a demokrácia eszméjének lakmuszpapírjává válik.
A belga művész-kutató ezt az egyszerű installációt használja a közösségi energia felpezsdítésére. Azt vizsgálja, hogy az emberek mennyire hajlandóak a konformitásra, a részvételre, illetve saját komfortzónájuk elhagyására a közös élmény érdekében. Ceremóniamesterként lehetőséget kínál a közönségnek arra, hogy együtt éljék át a sötétség élményét. Az egyiptomi fiú legendája, amit elmesél, olyan környezeti és kortárs dilemmákkal fonódik össze, amelyek állásfoglalásra késztetnek. Aztán már a legapróbb gesztuson múlik a kollektív döntés súlya.
A Stichting Infinite Endings produkciója, koprodukciós partnerek: Frascati, STUK, Zeitraumexit és Theater Zeebelt
Premier: 2011 / Festival Wunder der Prairie, Zeitraumexit
A budapesti előadás létrejöttének támogatója: Open Latitudes 3 – Az Európai Unió Kultúra Programja, SÍN Kulturális Központ
Koncepció, szöveg, előadó: David Weber-Krebs
Hang: Coordt Linke
Technika: Hans Westendorp
Tour manager: Martin Kaffarnik
Produkciós munkatárs: Marie Urban
David Weber-Krebs Brüsszelben dolgozó alkotó és kutató. A Freiburgi Egyetemen és az amsterdami School of Arts-ban tanult. Kísérleteinek középpontjába a mű és a közönség viszonyát helyezi. Interaktív szituációkat kreál médiumok és különböző anyagok széles körű bevonásával. Balthazar (2013) című projektjében egy szamarat vitt a színpadra, a Fade out installation (2005) című munkája lassan elhomályosuló lámpákból állt egy színházi térben. David hisz abban, hogy a minimalista formák lehetővé teszik a közönség számára, hogy az értelmezés helyett maguk generáljanak jelentést. 
www.davidweberkrebs.org
Az előadás után közönségtalálkozót tartunk – Téma: Mit gondol a néző és az alkotó a részvételi színházról

SZOCIOPOLY

SZOCIOPOLY
A MENTŐCSÓNAK és a GYEREKESÉLY EGYESÜLET közös produkciója
színházi társasjáték
2015. november 18. szerda, 19h | Káva
A Mentőcsónak a SZOCIOPOLY-val a társasjátékot és a drámát ötvöző interaktív színházi társasjáték műfaját teremtette meg.
A darab a mai magyarországi kistelepüléseken élő szegény családok életéről szól. A családok jövedelemre csak segélyekből, alkalmi vagy feketemunkából számíthatnak – ezekből a forrásokból kell valahogyan megélni játékosainknak. A játék konstruálta valóságban mindenki szegény lesz egy-két órára és a saját bőrén fogja érezni a kirekesztődés szorítását. A játék érzelmi energiáját használjuk arra, hogy a résztvevők átélhessék a munka, pénz és erőforrások nélküli mindennapi túlélés feszültségeit.

A falu lakói – akiket a nézők személyesítenek meg – döntéseket hozhatnak. Akarnak-e feketén dolgozni, befizetik-e a villanyszámlát, fordulnak-e uzsoráshoz kölcsönért? Ha egy játékos szembesül azzal, hogy milyen alternatívák közül választhat az, aki szegény, hogy mire is elég a segély vagy a családi pótlék, akkor van esélyünk arra, hogy az intolerancia helyett a szolidaritás irányába forduljon.

A 10-15 nézőből álló csapatoknak (akik 4 tagú családokat – szülők és 2 gyermek – képviselnek) egy hónapig kell megélniük ezekből a forrásokból. A hónap napjait jelző táblán haladnak, miközben színészek mutatják be rövid jelenetek keretében a falu nevezetesebb lakóit: az uzsorást, a rendőrt, a polgármestert, akik közvetlenül meg is szólítják a nézőket. A nézőknek döntéseket kell hozniuk kiadásaikról és bevételeikről, de természetesen – akárcsak az életben –, a véletlen is befolyásoló tényezővé válik olykor...
A SZOCIOPOLY a Mentőcsónak és a Gyerekesély Egyesület közös produkciójaként jött létre 2014-ben, Fábián Gábor rendezésében.  A SZOCIOPOLY-t már több mint 50 alkalommal játszottuk, az előadások nagyjából felét tartottuk felnőtt közönségnek, emellett 17-18 éves diákok számára is bemutatjuk tantermi színházi formában.

Ebben a faluban nemcsak az idő sűrítmény, de a fordulatok is drámaiak: ezért színház, hogy sűrítmény legyen és drámai. (Tompa Andrea, Magyar Narancs)
Ez nagyszerű kitalálás. Úgy is, mint társasjáték és úgy is, mint színházi „valóságshow”. Mindenkinek csak ajánlani tudom. (Stuber Andrea, színikritikus)
Ha tehetném, mindenkinek kötelezővé tenném a Szociopolyt. (Tóth Judit, Nők Lapja Café)       
A mindennapi élethelyzetekről, kiszolgáltatottsá­­gunk­ról, megalázottságunkról a profi színészek gondoskodtak, valósághű, bénító zsenialitással. Mindannyian megváltoztunk kicsit. (Rácz I. Péter, Vasárnapi Hírek)

Író-rendező: Fábián Gábor
Játsszák: Bass László, Fábián Gábor, Hay Anna, Jaskó Bálint
Dramaturg: Róbert Júlia
Látvány: Veronika Keresztesová, Bujtás Móni
Asszisztens: Sápi Dalma
Produkciós vezető: Trifonov Dóra

ÚJ NÉZŐ | filmvetítés

ÚJ NÉZŐ | filmvetítés
2015. november 17. kedd, 19 h | MU Színház kávézó

Az Új Néző társadalmi színházi program (www.ujnezo.hu) 2010 augusztusában valósult meg két Borsod megyei faluban, Ároktőn és Szomolyán. A Káva projektje az első olyan kísérlet volt Magyarországon, mely a színház eszközeit használva hozott létre nyilvános teret lokális társadalmi kérdések, köztük az etnikai feszültségek kollektív megfogalmazására és megtárgyalására. A program középpontjában a közönség részvételén alapuló színházi akciók álltak, amelyek témáit minden esetben a helyi viszonyok adták.


Németh Gábor Péter filmje - mely a 42. Magyar Filmszemle dokumentumfilmes versenyprogramjában, valamint a köztévében több alkalommal is szerepelt - a projekt ároktői fejezetét mutatja be.

3050 GRAMM

3050 gramm
Káva Kulturális Műhely – MU közös produkciója
2015. november 16. hétfő, 19h | Káva

Színészek: Bori Viktor, Gyombolai Gábor, Kardos János, Kálócz László, Milák Melinda, Patonay Anita, Romankovics Edit

ARS interaktív konzulens: Romankovics Edit
Zene: Kovács Áron Ádám
Látványtervező: Kiss Gabriella
Író, dramaturg: Róbert Júlia
Produkciós menedzser: Erős Balázs, Takács Gábor

Rendező: Sereglei András

3050 gramm egy csecsemő átlagsúlya. Hogyan változtatja meg egy alig három kilós kis csomag az egész életünket?

A Káva Kulturális Műhely kifejezetten felnőtteknek készült résztvevő színházi előadása arra tesz kísérletet, hogy saját emberségünk fényében vizsgálhassuk azt a krízist, amit a szülővé válás jelensége okoz bennünk.

Krízis, mert az új helyzet rengeteget ad és elvesz. Olyan dráma, melynek csak a következményeit érezhetjük a hétköznapokban. A probléma lényegét ritkán látjuk, csak érezzük és szenvedünk tőle. Átalakulunk az új elvárásoknak megfelelően és közben személyiségünk, párkapcsolatunk, szexuális életünk is alakul… és nem mindig jó irányba.
Az előadás nem kíván tanácsot vagy iránymutatást adni, nem akarja megmondani, hogyan lehet mindezt harmonikusan csinálni, csupán annyit szeretne, hogy egy olyan helyzetről gondolkozhassunk közösen, ami sokunkat érint és megérint.


Külön köszönet: gonoszember, Lehelné Gyöngyösi Judit, dr. Tóth Olga
Koprodukciós partnerek: Káva Kulturális Műhely – MU Színház Közhasznú Nonprofit Kft.
Az előadás létrehozását támogatta: NKA


A Káva Kulturális Műhely magas szakmai színvonalon, elismerten működő, hazai és nemzetközi programokat bonyolító színházi és drámapedagógiai műhely. Fő tevékenységük színházi nevelési (Theatre in Education – TIE) előadások készítése és rendszeres megvalósítása általános és középiskolai csoportoknak. Az ország különböző pontjain sok esetben hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok csoportjaival dolgoznak, de kísérleti előadásokat felnőttek számára is létrehoznak. Az általuk alkalmazott módszeregyüttes A Résztvevő Színháza (ARS) kifejezéssel írható le. Munkájukra társadalmi beavatkozások sorozataként tekintenek.